A hőszigetelési igény megjelenésével az épületek külső térelhatároló szerkezetei rétegessé váltak, megbonyolítva így nem csupán a részletek, kapcsolódási pontok kialakítását, hanem az egyes rétegek egymáshoz való viszonyát is.

Korábban kevesebb építőanyag és megoldás létezett, így típus rétegrendekkel, típus részletképzésekkel találkozott mind a tervező, mind a kivitelező. Mára az egyre bővülő anyagkínálatból választva ezernyi különféle megoldás létezik, szinte minden egyes épületen egyedi részletekkel találkozhatunk.  A korábbi homogén szerkezetek összeköttetése, átfordulásai 2-3 anyag találkozási pontjai voltak, mára ezek a csomópontok 5-6, de nem ritkán ennél több anyag találkozási pontját jelentik, ahol minden egyes kapcsolat megoldandó.

Emellett ma egyre nagyobb jelentőséget kap az energiaveszteségek csökkentése, melynek érdekében egy közel azonos teljesítőképességű épülethatárolást, „épületburkot” szükséges létrehozni, mely nem csak elemeiben, hanem azok csatlakozási pontjaiban is egyenértékű. Az épületburok alatt nem csupán egy hőszigetelő burkot értünk, hiszen ennek a buroknak a feladata a nedvesség és páravándorlás szabályozása is, melynek hasonlóképpen egyenértékűnek, de legalábbis közel egyenértékűnek kell lennie az épület határolása mentén.

Éppen ezért, már az építészeti tervezés korai fázisában fontosnak tartjuk az épületszerkezeti elvek figyelembe vételét. Az épületnek nem csupán tetszetősnek, hanem élhetőnek, és hosszú távon működőképesnek kell lennie, lehetőleg komolyabb állagromlás nélkül.

A talajban lévő szerkezetek, vízszigetelések, párazárások, tetők utólag egyáltalán nem, vagy csak tetemes költségek árán javíthatóak. Kialakításuk módja kihat az épület egyéb szerkezeteire, legtöbb esetben a szakági társtervezők (pl. statikus, gépész tervező) munkájára is. Érdemes ezért a külső hatások és belső igények figyelembevételével megtervezett, átgondolt koncepció kialakítására, illetve a szerkezetek részletképzéseire, egymáshoz való viszonyára kellő figyelmet fordítani. Előbbi már az engedélyezési terv során, utóbbi legkésőbb a kivitelezés megkezdése előtt jelent megoldandó feladatot.

Szaktervezőként valljuk, hogy az épületszerkezeti tervezés napjainkban önálló szakágként jelenik meg, és fenti feladatok megoldása során építész tervező kollégáink munkáját kívánjuk segíteni. Keressen bennünket bizalommal!